Dunaföldvár elhelyezkedése, földrajzi fekvése Dunaföldvár Magyarország közlekedésföldrajzi központjában, a Duna jobb partján fekszik. A település Tolna megye északkeleti sarkában található. Nevezhetjük 3 megye találkozási pontjának is, hiszen megyeszomszédai: északon Fejér megye, keletről a Duna a megyehatár, a szemközti bal part pedig Bács-Kiskun megye. A jó forgalmi helyzet a 6. sz fűútvonalnak, majd az M6 autópályának és az 1930-ban átadott Dunahídnak köszönhető. Ez a híd a Dunántúl országrészt köti össze a Duna-Tisza közével, Beszédes József hídépítő mérnök nevét viseli. A hídon áthaladva a Kis-Dunához jutunk el, a dunaföldváriak kedvelt horgászhelyére, majd újabb néhány km után Solt városába.
A Duna mentén, a várostól délre Bölcske, Madocsa, Paks található, még délebbre Fadd, Tolna, Bogyiszló. A Duna Baja és Mohács után hagyja el az országot, bal partján Szerbia, a jobb partján Horvátország a déli szomszéd országok. A Duna mentén észak felé Dunaújváros következik (tiszta időben látjuk a a 20 km-re levő dunaújvárosi ipari üzemeket, építményeket). Távolabb, Dunaföldvártól 90 km-re a főváros, Budapest következik. A Duna tehát északról, Szlovákia felől a Duna-kanyart és Budapestet érintve érkezik hozzánk, az ország közepére. A folyó 2860 km hosszú, a németországi Fekete-erdő nevű hegységből eres (Schwarzwald-berg) és a Fekete-tengerbe torkollik. Dunaföldvár az 1560. folyamkilométernél található (e kilométereket a torkolattól számolják visszafelé, hajózhatósági szempontból) . Tíz országon át folyik vagy érinti, és ezzel a világ legnemzetközibb folyója! Tipikus árvizei: a tavaszi jeges ár és az általában május-júniusi „zöld ár”. Ritkán máskor is előfordul magas, 10 m-es vízállás (pl. 2002. aug. és 2010-ben), ilyenkor a szemközti Solti-sziget víz alá kerül és a földvári Duna-part értékeit homokzsákokkal kell megvédeni (Halászcsárda, strand, Rakpart étterem). Dunaföldvár forgalmi helyzetét a következő utak erősítik: Bölcske felé vezető út, az ElőszállásKaposvár felé és Székesfehérvár felé vezető utak.
2. A város története A település többezer éves (mamut- és ősember leletek) majd a Római Birodalom szélén határterület a Duna jobb partján. Közel ezeréves település a Magyar Királyság területén, a pécsi püspökség részeként. Biztos írásbeli forrás az Árpádházi királyok idejéből a XII. századból van, ez a kb. 800 éves múlt bizonyítéka. A vár kb. 1510 körül épült, egy része, a tornya most helyreállítva látható. A szomorú emlékű 1526. évben Budáról erre haladt II. Lajos királlyal a magyar sereg Tolna-Szekszárd felé, majd a mohácsi csatában vereséget szenvedtek. Az ország közepe 150 évre török uralom alá került, és a földvári várban is török katonák és őrség állomásozott. A felszabadító háborúk után (1690-es évek) alig pár család élt ezen a jó talajú, jó adottságú helyen (nevük a városháza falán levő emléktáblán olvasható). Az 1700-as évektől Dunaföldvár is a Habsburg Birodalom része. Az időszak nagy eseményei pl. a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, melynek híres, 1705. évi Vártoron elleni sikeres ostromát a legendás kuruc tábornok, (Vak) Bottyán János vezette. Ez a XVIII. század az újratelepülés időszaka is, az idevándorlás kora az ország más részeiből, de pl. szerb bevándorlók is megtelepedtek itt. Dunaföldvár egyházi, apátsági birtok lett ismét és ferences templom és kolostor is épült. (ebben a volt kolostorban van 1952 óta a Magyar László Gimnázium). A település mezőgazdasági-kézműves-kereskedő mezőváros, rangos település lett. A XIX. század nagy eseményei: a Duna szabályozása Beszédes József itt élő mérnök által, a kézműipar fejlődése, a gőzhajózás (rajta a kereskedelem) megindulása, népességnövekedés, és 1896-ban megjelent a vasút, Budapest felől Paksig, dunaföldvári megállóval. Az 1858. évi óriási tűzvész egy Flórián utcai házból kiindulva végigtarolta a mai Templom utcát, megtörte a fejlődést. A XX. század mérföldkövei: a villany megérkezése, hatalmas malom épült, a gazdag kézművesipar további fejlődése, a híd megépülése, a hídon a vasúti közlekedés megépítése. 1944 végén, a II. világháború magyarországi harcainak nagy ostroma folyt a dunai átkelőhelyért, a hídért (emléke a szovjet háborús emlékmű a Duna-parton). A háború utáni Dunaföldvár továbbra is várost körülvevő nagy határból élt (búza, kukorica, zöldségek, gyümölcsök termesztése, állattartás) és kis- és közepes ipari üzemeiből. 1989-től a település újra városi rangot kapott, akkor 9000 fölötti lakosságszámú volt. Ma, 2018-ban ez kb. 8000 fő. Az ezredforduló és az utóbbi 30 év kiemelkedő eseményei: - iskolabővülések - a Beszédes József Általános Iskola új épületrésze, a Magyar László Gimnázium új épületszárnya, a Magyar László Szakiskola megalakulása, - a Duna-híd felújítása kerékpárút építésével a volt vasúti sínek helyén, - új vasipari és kereskedelmi telephelyek létesítése, - a volt magyar majd 30 éven át szovjet laktanya helyén lakópark és gazdasági üzemek épületek Dfvár északi részén, - éttermek (Duna étterem, Rakpart étterem), - bankok (OTP, Kereskedelmi és Hitelbank, Takarékszövetkezet) - cukrászdák (Marcipán, Tóth, Piramis), - üzletek, - benzinkutak (Shell, Mol, OMV, Lukoil) - az északi Duna-parton hatalmas gabonakikötő és tároló (Cargill cég, fehér félgömbként látjuk )